© 2018 by Zsolt Máté Mészáros

Virágh András Gábor: A IV. zsoltár szoprán hangra és orgonára

 

Virágh András Gábor "A IV. zsoltár szoprán hangra és orgonára" című kompozíciójából készítettünk hangfelvételt Zemlényi Eszter koloratúrszoprán énekművésszel a Szent István Bazilikában. 

 

Szakmai együttműködésünk több éves múltra tekint vissza: 2016-ban Fischer Annie ösztöndíjasként ismertük meg egymást egy koncertfelkérésnek köszönhetően, azóta rendszeresen adunk közösen hangversenyeket, készítünk felvételeket. Mindkettőnk számára kiemelten fontos a magyar zenekultúra népszerűsítése és ezen belül a kortárs zenei alkotások interpretációja.

 

A IV. zsoltár számos alkalommal hangzott el az elmúlt évben, többek között a CAFe Kortárs Művészeti Fesztiválon, illetve Mészáros Zsolt Máté orgona diplomahangversenyén, a Művészetek Palotájában, Staszny Zsófia szoprán énekművész közreműködésével.

 

A felvétel elérhető a YouTube-on, illetve Virágh András Gábor és Mészáros Zsolt Máté SoundCloud oldalán is.

 

 

 

Vadász Attila orgonaművész "Virágh András Gábor, avagy egy  orgonista-zeneszerző portréja három műve tükrében" c. szakdolgozatában a következőképpen elemzi a művet:

 

A zeneszerző 2005 novemberében komponált kamaraművével egy 2006-ban Los Angeles-ben megrendezésre került nemzetközi zeneszerző-pályázaton úgy nyert I. díjat, hogy a zsűri II. és III. helyezéseket nem adott ki.

 

Azért választotta a bibliai IV. zsoltár szövegét mert úgy érezte, hogy ennek a zsoltárnak tartalma, szövegi felépítése a legalkalmasabb arra, hogy visszaadja az 1956-os események atmoszféráját.

 

A komponálási feladat összetett volt: az orgonaszólamot a szerzőnek úgy kellett megírnia, hogy az énekszólam bevezetésén illetve kíséretén túl minden pillanatban megfesse a szöveg hangulatát, mondanivalóját.

 

A zeneművet a szerző négy egységre osztotta fel, amelyet a szöveg tartalmi felépítése tett indokolttá:

 

Az első szakaszban elhangzó vezérmotívum „tévelygő természetével” érzékletesen illusztrálja az Istenhez fohászkodó ember esendőségét.

 

Az „Agitato” jelzésű szakasz a kezdeti könyörgő lelkiállapot megváltozását jelzi, inkább a bizakodó lelkületet, a hit győzelmét ábrázolja:

 

„Tudjátok meg, hogy csodát művel az Úr az ő Szentjével

az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok.”

 

A harmadik szakaszban a vezérmotívum először kerül az énekszólamba. Ennek programzenei oka egyértelműen a „Signatum est" szövegrész manifesztálódása:

 

„Jelként ragyogtasd fölöttünk, Uram, orcád világosságát!”

 

A záró szakasz „in pace” kezdetű mottója az örökkévalóságba való végső megérkezést jeleníti meg.

Share on Facebook
Please reload

Please reload

February 4, 2019

January 23, 2019

December 28, 2018

Please reload